3.  feladat 
II. korcsoport
Beküldési határidő: 2017. március 05.
Az alábbi szövegrész figyelmes elolvasása után írd emelkedő sorrendbe a feladat hibás állításait!
2017-ben az év rovara a nagy szarvasbogár.
(forrás: Maria Fremlin)
       A szarvasbogár egyedfejlődése
Edmund Reitter Fauna Germanica: Die Käfer des deutschen Reiches című munkájában
A nagy szarvasbogár tudományos neve Lucanus cervus (Linné, 1758.). Tudományos (latin) nevének első szava (a genusznév) „Lucaniában élőt” jelent, a második szó (a faji jelző) jelentése "szarvas".
Rokonsági köre: szarvasbogárfélék családjából eddig mintegy 1300 fajt ismerünk, melyek többsége a Föld trópusi területein honos, messze a legnagyobb számban Délkelet-Ázsiában; a mérsékelt övben a fajok száma kevesebb. Európában 14 faj fordul elő, Közép-Európában 7.
Magyarországon 6 faj él: a nagy szarvasbogáron kívül a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), a tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum), a szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides), a nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea) és a kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides). E fajok megjelenésükben erősen különböznek a nagy szarvasbogártól.
Kültakarója-megjelenése: A nagy szarvasbogárra az ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) jellemző: a hím és a nőstény megjelenése látványosan eltér egymástól.
A hím testhossza a rágókkal együtt 30-80 mm, de ritkán ezt meghaladhatja. Teste barnásfekete, de szárnyfedői és rágói fényes sötét vörösbarnák.
A jól fejlett hím szarvasbogarat semmilyen más magyarországi bogárral nem lehet összetéveszteni, ugyanis agancsszerű rágója hatalmasra nőtt.
A nőstény teste 25-50 mm hosszú. Rágója sokkal kisebb, mint a hímé, egyáltalán nem nagyobbodott meg. Elülső lábszárai ásásra alkalmasak: rövidek, szélesek, és a külső szélükön 4-6 hegyes és széles fog sorakozik.
A lárva más lemezescsápú bogarak (pl. ganéjtúrók, cserebogarak, virágbogarak) lárvájához hasonlóan C-betű alakúan görbült pajor. Nagysága a bábozódás előtt nagyobb hüvelykujjnyi. Szelvényeinek hátlemezeit nem osztják barázdák harántredőkre (ez megkülönbözteti más lemezescsápú-családok pajorjaitól). Ciripelőkészüléke van,  a lárvák rövid (1 másodpercig tartó), 11 kHz frekvenciájú hangot adnak ki. Mivel hallószervet nem találni rajtuk, a hang valószínűleg a közelükben élő más rovarlárvák elriasztására szolgál, nem a fajon belüli kommunikációra.
Élőhelye: A nagy szarvasbogár a kontinentális Európában - Magyarországon is - főleg erdőkben, parkokban és arborétumokban él, amelyek a hajdani keményfaligetek (tölgy-kőris-szil ligeterdőkben) maradványait őrzik öreg kocsányos tölgyek formájában.
Élettartama: Az imágók élettartama októbertől (amikor a bábból átalakulnak imágóvá) júliusig 10 hónap, de ennek nagy részét a föld alatt töltik; az aktív időszakuk a hímeknek csak 4-5 hét, hiszen a párosodás után elpusztulnak. Maradványaik (leginkább a rágójuk, a fejük és az előtoruk) a fák tövében több centiméter vastagságban halmozódhatnak fel az évek során. Ilyen "szarvasbogár-temetőkre" főleg nagy, idős tölgyfák alatt bukkanhatunk, különösen, ha a fák kevesen vannak és szétszórtan állnak (például fáslegelőkön vagy parkokban). A nőstények több nappal, néha néhány héttel is túlélik a hímeket. Ilyenkor azonban már a föld alatt tartózkodnak, ahol petét raknak, és legtöbbször nem is jönnek többé a felszínre, ezért nőstények maradványaira sokkal ritkábban bukkanhatunk.
A lárvák fejlődési ideje a kontinensen legalább 4, általában 5 év, de szűkös táplálékforrás esetén 6 évre is kitolódhat. Nagy-Britanniában és más, kevésbé fagyos telű országokban, illetve kisebb egyedek esetén 3 évre csökkenhet.
Ha tehát egy szarvasbogár élettartamát a peterakástól az imágó haláláig egy órának tekintenénk, a szabadban látható, aktív imágóra eső idő csupán 4-5 perc lenne.

Táplálkozása: Az imágók nem vesznek magukhoz szilárd táplálékot, csak a fák sérüléseiből kifolyó erjedt nedvet nyalogatják fel a szőrös alsó ajkukkal. A nőstények a rágójukkal maguk is előidéznek sérüléseket, a hímeknél ezt nem figyelték meg. Kifolyó fanedv hiányában túlérett gyümölcsök (leginkább a rajzásuk idején érő cseresznye) nedvével is beérik. Fogságban bármilyen cukros folyadékot elfogadnak, különösen, ha abban alkohol is van, de az alkohol kedvezőtlenül befolyásolja az aktivitásukat és a termékenységüket. Vörösboros palackcsapdákkal gyakran fogják a szarvasbogarakat is.
A petékből 3-5 hét múlva kelnek ki a pajorok. A lárvastádiumok száma 3 (Nagy-Britanniában azonban legtöbbször 5). A kikelő lárvák először elfogyasztják a pete körüli labdát, később térnek át az elhalt fára.
Szaporodása-egyedfejlődése: A nőstény a párzás után 2 héttel 20-50 centiméter (legfeljebb 1 méter) mélyre beássa magát a földbe ott, ahol a lárvák fejlődéséhez alkalmas faanyagot talál. A táplálékforrás mellé kisebb csomókban (15-36) lerakja 50-100, nagyjából 3 milliméter átmérőjű petéjét. A rágóival felaprított, és a lebontáshoz szükséges gombákkal beoltott korhadékból minden egyes petének kis üreges labdát készít, melynek ürege pont akkora, hogy az érő pete, miközben vizet felvéve megduzzad, a végén pontosan kitöltse azt.
Ellentétben a többi közép-európai szarvasbogárfajjal, a nagy szarvasbogár lárvája nem magában a fában bábozódik, hanem azt elhagyva a talajba vonul. Ekkortól nem táplálkozik többé. Ott 6 hét alatt tojás nagyságú bábkamrát (kokont) készít földből és korhadékból; a hímek természetesen sokkal nagyobbat, hiszen a bábállapotban maguk alatt, hátrafelé tartott rágójukat az átalakuláskor előre kell nyújtaniuk. A bábkamra 15-20 (kivételesen akár 50) centiméter mélyen található a földben, a tuskóktól 50-80 centiméterre; a nőstényeké mélyebben, mint a hímeké. A kamra légáteresztő falának vastagsága a 20 millimétert is eléri.

Forrás: http://mttmuzeum.blog.hu/2016/12/16/a_2017_ev_rovara_a_nagy_szarvasbogar
A szövegrész figyelmes elolvasása után írd emelkedő sorrendbe a feladat hibás állításait!