2019.        I. korcsoport       6. feladat

A feladat készítésekor hibákat ejtettünk.
Az alábbi elérhetőségen látható Hortobágyi darumese című film megtekintése és előzetes ismereteid, kutatómunkád alapján
a hibás állítások számát írd emelkedő sorrendbe!

1. A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, amely 1972-ben alakult.

2. A Duna-Tisza- közén helyezkedik el.  

3. A megtekintett film is ezen a tájon játszódik, ahol sok szikes pusztát láthatunk.

4. Gazdag madárvilágának jellegzetes képviselői a túzok, a búbos vöcsök, a nagy kócsag,
a bíbic, a széki csér, a bakcsó, a batla, a danka, a daru.

5. A bíbic a 2. képen látható.

6. A bíbic fekete-fehér alapszínű madár, fején felfelé hajló bóbita tollat visel.

7. Bíbicet a Hortobágyi Nemzeti Park területén egész évben megfigyelhetünk.  

8. A  szárcsa fekete tollú, csak a csőre és a homlok pajzsa fehér.

9. A szárcsa lábán karéjos úszólebenyek találhatók.

10. Ilyen úszólebenyt a 13. képen láthatunk.

11. A madaraknál az evezőtollak a szárnyakon találhatók és a repülést szolgálják.

12. A szárnyakon lévő kormánytollak az irányváltoztatásban játszanak szerepet.  

13. Az evezőtollak és a kormánytollak is nagyon merevek, jól bírják a repülés közbeni igénybevételt.

14. A pehelytollak vannak legközelebb a testhez, azt melegen tartják.

15. A fedő, vagy kontúrtollak a test alakját, színezetét határozzák meg.

16. A búbos vöcsök a 10. képen látható.

17. A búbos vöcsök nevét a fejen található, jellegzetesen felmeredő dísztollairól kapta, amely minden madáron egész évben megfigyelhető.   

18. A búbos vöcsök párok násztánckor egymás felé fordulnak, fejüket gyakran rázzák, majd víz alá merülve a hím halat hoz ajándékba párjának.

19. A búbos vöcsök akár 6 méterig is képes a vízben alámerülni.

20. A búbos vöcsök úszóhártyás lábát könnyű összetéveszteni a tőkés réce lábával.

21. A seregély nyári és őszi tollazata különböző, ősszel világos pöttyök láthatók rajta.

22. A seregély tavasszal és nyáron sok mezőgazdasági kártevőt: poloskákat, bogarakat, különböző lárvákat, hernyókat eszik.

23. A seregélyeket ősszel azért nem kedvelik, mert sok szőlőt is megesznek.

24. A seregély jól utánozza sok madár hangját, vonulása közben nagy csapatokban látható.

25. A seregély veréb nagyságú madár.

26. A seregély az 5. képen látható.       

27. A nagykócsag a magyar természetvédelem címermadara.

28. A nagykócsag képe látható az 5 forintos pénzérménken is.  

29. A nagykócsagok száma a XX. század elején annyira megfogyatkozott hazánkban, hogy 1922-ben először alkalmaztak természetvédelmi őrt (kócsagőrt) a Kis-Balatonnál a kócsagtelep őrzésére.

30. Az unkák (vöröshasú unka) a kétéltűek közé tartoznak, kedvelik a nádasokkal, hínárral borított vizeket.

31. Az unkák átalakulás nélkül fejlődnek.    

32. A farkaspókok utódgondozó állatok. Kikelésük után, első vedlésükig sok pici pók anyja „hasára és hátára” mászik és egy ideig ott tartózkodnak.

33. Később a farkaspókok ökörnyálon is utazhatnak.

34. A kisdaru vörösnyakú ludakkal is találkozott, akik vonulásuk során északról érkeztek hozzánk

35. A vörösnyakú lúd a 7. képen látható.  

36. A racka juh, a szürke marha és a puli is őshonos állatunk.

37. A racka juhoknál csak a kos visel szarvat.    

38. A racka juhok a szürke marhához hasonlóan páros ujjú patás állatok.

39. A szürke marha agancsa nagyobb a szarvasmarháénál.  

40. A racka juh és a szürke marha is jól bírja a ridegtartást.