2019.        II. korcsoport       6. feladat

I.
A grafikonon egy gyógyszer vérben lévő mennyiségének változását láthatod a bevételt követő 5 órában. A grafikon alapos megfigyelése után válaszolj!

1. A gyógyszer legnagyobb mennyisége a vérben a bevétel után 30 perccel volt.   

2.  A gyógyszer mennyisége a vérben lassabban növekedett, mint amilyen ütemben a későbbiekben csökkent.    

3. A 25. percben nagyobb volt a gyógyszer mennyisége a vérben, mint 3 óra múlva.   

4. A gyógyszer maximális mennyisége a vérben 10 mg volt.    




II.

1. Az „A” ábra a hideg tengerekben a planktonsűrűség előfordulását mutatja.     

2. A tengerekben a barnamoszatoknak nagyobb a fényigényük, mint a zöldmoszatoknak.

3. A „B” ábra trópusi tengerek planktonsűrűségét mutatja.    

4. A hőmérséklet nem befolyásolja a vízben oldott oxigén mennyiségét.   


III.

1. A szájüreg belsejét többrétegű, elszarusodó hámszövet borítja.  

2. A csontszövet sejtjei soknyúlványúak, szilvamag alakúak.   

3. A lazarostos kötőszövet sejtjei között nincs sejtközötti állomány.  

4. Nyelvünk felületén érzékhám található.    


IV.

1. A csontszövet sejtközötti állományában sok mészvegyület található.    

2. Az ínszövet részt vesz a test szilárd vázának kialakításában.  

3. Testünk külső- és belső felszínén, ahol nagyobb az igénybevétel, elszarusodó hámszövet található.

4. A sima izomszövet elernyedését és összehúzódását tudatosan irányítjuk.   


V.

1. Szervezetünk első védelmi vonala a bőr.   

2. A szőrszálmerevítő izom a szőrtüszőhöz kapcsolódik.   

3. Bőrünk hámrétege nem tartalmaz ereket.   

4. A verejtékmirigy és a faggyúmirigy belső elválasztású mirigy.  


VI.

1. A szegycsont a csigolyákhoz és a bordákhoz is kapcsolódik.  

2. Mellső végtagunk függesztőövének csontja a keresztcsont.    

3. A singcsont a kisujjunk felőli alkarcsontunk.    

4. A combcsont leghosszabb csöves csontunk.   


VII.

1. A „B”-vitaminok képződése a bőrben ultraibolya sugarak hatására történik.   

2. A vitaminok járulékos tápanyagok, mert nem energiaforrások és nem építőanyagok.  

3. „A”-vitamin hiányában csontosodási zavar lép fel.   

4. „C”-vitamin hiányában csökken a szervezet ellenálló képessége, gyakran fokozódik a nyálkahártyák vérzékenysége.     


VIII.

1. A nyelv oldalsó részén a keserű ízt érezzük.   

2. Fájdalomérzékelő receptorsejtjeink csak a bőraljában találhatók.   

3. Ha gyulladás van a szervezetünkben, akkor a fehérvérsejtek száma csökken.   

4. A bőr a legnagyobb felületű érzékszervünk.    


IX.

1. A mozgás aktív szerve a csontok és az ízületek.   

2. A lapos csontokban nem találunk vörös csontvelőt.   

3. A szegycsont csontosan kapcsolódik a bordákhoz.   

4. A hosszú, csöves csontok közepén a velőüregben sárga csontvelő található.   


X.

Az ábrán a pingvinek testméretének alakulását látod a déli félgömbön.

1. Az ábrán látható pingvinek közül a C-vel jelölt a legnagyobb tömegű, ő termeli a legtöbb hőt.     

2. Az A-val jelölt pingvinnek kisebb a hőtermelése, az ő élőhelye közelebb van az Egyenlítőhöz.   

3.  Az A-val jelölt pingvinnek legnagyobb a hőleadása.    

4. A C-vel jelölt pingvin a császárpingvin lehet, ő a sarkvidéken él.   


XI. Az ábrán élőlények hőmérsékletre vonatkozó tűrőképesség-görbéjét látod.









1. Az „A” ábra nem mutathatja a csimpánz élőhelyén a hőmérsékleti igényét.

2. A „B” ábra egy nálunk élő vörös rókáé is lehet.  

3. A „C” ábra élőlényének legkisebb a hőmérséklettel szembeni tűrőképessége.  

4. A „B” faj nem élhet a mérsékelt övi sivatagban.    


XII.

1. A lakosságot érő éves átlagos PM2,5 szállópor- koncentráció egyik visegrádi országban sem éri el az egészségügyi határértéket.  

2. A szállópor legveszélyesebb csoportjánál a részecskék átmérője kisebb 2,5 mikrométernél.   

3. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szállópor részecskék nagy része belégzés után végleg a tüdőben marad.   

4. A visegrádi országokban a halálozások negyede összefüggésbe hozható a szennyezett levegővel, a nagyon magas szállópor-koncentrációval.


XIII.

1. A fehérjék elsősorban energiát szolgáltatnak szervezetünknek.  

2. A teljes kiőrlésű liszteknek magas a rosttartalma.  

3. A B-vitaminok zsírban oldódó vitaminok.  

4. A kalcium és a foszfor nélkülözhetetlen csontrendszerünk egészségének megőrzésében.


XIV.

1. A vér is kötőszövet, amelynek sejtközötti állománya folyékony.  

2. A zsírszövet feladata az energiatárolás, a hőszigetelés és a mechanikai védelem is.

3. A csontszövetnek nagyon jó a vérellátása.  

4. A lazarostos kötőszövetben a sejtközötti állomány rostjai laza hálózatot alkotnak.   


XV.

1. Ha az izom összehúzódik, akkor megrövidül és vastagabb lesz.

2. Az izomlázat az izomfonalak (rostok) elszakadása és a felhalmozódott bomlástermékek is okozhatják.  

3. A sima izomszövet mikroszkopikus metszetén orsó alakú sima izomsejteket láthatunk.

4. A porcszövetben a sejtközötti állományában a rostok sűrű hálózatot alkotnak, a porcsejtek többnyire csoportosan állnak.    


XVI.

1. A hangszalagok hossza és feszessége befolyásolja a hangmagasságot.    

2. A belégzett levegő több oxigént tartalmaz, mint nitrogént.     

3. A mellhártya működését egyszerűen szemléltetheted két egymásra helyezett, benedvesített tárgylemezzel.     

4. A mellüreget a hasüregtől a hashártya választja el.    


XVII.

1.Veséinkben naponta több szűrlet keletkezik, mint vizelet.   

2. A szűrlet még tartalmaz cukrot.   

3. Az egészséges ember vizelete nem tartalmaz fehérjét.   

4. Szervezetünkből víz csak a vizelettel távozik.    


XVIII.

1. Ha gyulladás van a szervezetünkben, akkor a fehérvérsejtek száma megemelkedik.

2. A vérplazma a vér térfogatának kétharmada.     

3. A vérplazmában mindig van víz, fehérje és só.     

4. A vérlemezkék állábaikkal képesek átjutni a hajszálerek falán.   

   

XIX.

1. Az albínók bőrében nem keletkezik festékanyag.    

2. A szeplőt és az anyajegyet is felhalmozódott festékanyag okozza.   

3. A vízhólyag keletkezésekor a hámréteg elválik az irhától.   

4. A fejbőr korpája nem más, mint elhalt és leváló szaru.    


XX.

1. A táplálékpiramisban lefelé haladva a testtömeg nő.   

2. A táplálékpiramisban felfelé haladva az egyedszám csökken.   

3. A mesterséges életközösség fajokban gazdagabb, mint a természetes életközösség.  

A természetes életközösségben az anyagáramlás zavartalanságát a táplálékszintek elpusztult élőlényei biztosítják.    

Kép_02_07 A B C Kép_02_06

A képre kattintva nagyobban láthatod!

A képre kattintva nagyobban láthatod!