1.  feladat 
I. korcsoport
1. Márciusban a tavak környékén, a nádas mélyéről gyakran hallhatjuk ennek a rejtett életmódú
      madárnak a mély, bummogó hangját.  Fényképét az 
1. képen láthatjátok.

2. Májustól októberig színpompás látványt nyújt ennek a rovarnak a repülése.
     A hím gyönyörű, kék színű, a nőstény ennél a fajnál is méretben nagyobb és feketésbarna színű. 
     Fényképét a
2. képen láthatjátok.

3. Ezt az apró testű madarat ha szerencséd van megpillantani, akkor leginkább fehér „sapkája” és
     hosszú farka tünik fel. Művészi, golyó alakú fészkét mohából, zuzmóból, apró kéregdarabokból
     építi, belül tollal béleli. A
3. képen   láthatod.

4. Kiváló vadász, főleg alkonyatkor és éjszaka portyázik. Természetes élőhelyén az erdőkben
     többnyire rágcsálókat fogyaszt. Más kisragadozóktól abban különbözik, hogy torokfoltja
     többnyire sárgás, és nem húzódik le villaszerűen a mellső végtagokra, valamint orra fekete.      
         Figyeld a
4. képet

5. A hazai madárvilágban egyedülállóan villás ágra alulról építi a fészkét.
     Sok helyen aranymálinkónak nevezik. Fotója az
5. képen látható.

6. A legszebb lepkéink egyike, áttelelő példányai jó időben már március végén repdesnek.
     Lárvái eleinte társasan élnek a csalánon. Bábját fejjel lefelé csüngve láthatod.
    A
6.a, 6.b képről könnyen felismerheted.  

7. Szép lilás szirmú, akár 60 cm nagyságúra is megnövő növény. Figyeld a
7. képet !
                                                                
8. Az ismeretterjesztő szöveg írója, híres ornitológus.      A
8. a, b, c képen néhány könyve     

9. Citromillatú növény, boszorkányfűnek is nevezik.  Felismered a
9. képről ?
                                                                         
10. Iskolánkban is gyakran látjuk és könnyen felismerjük ezt a zöldes tollazatú, főleg hangyákat
      fogyasztó, a 
10. képen is látható madarat. 

11. A hímek csápjának hossza a testük kétszerese is lehet.  Lárvái 2 évig vastag törzsű, még lábon
      álló, de részben már elhalt tölgyfák kérge alatt, a fa még élő és már elhalt részének határán élnek,
      majd a farészbe húzódnak. A 4. év végén bábozódnak be egy meszes dugóval lezárt kamrában.
      A kifejlett bogarak a fák laza kérge alatt farakásokban pihennek, illetve a kifolyó fanedveket
      nyalogatják. Felismered a
11. képről ?

12. Szárnyfedője gyönyörű zöldes fényben csillog. Szívesen látjuk erdőben, kertben mivel lárvája és
      kifejlett példánya is sok káros hernyót elpusztít.    Fényképét a
12. képen láthatod.

13. Iszapos medrű tavak partjainál, növényekkel benőtt vizesárkokban is találkozhatunk ezzel nem a
      megszokott módon szaporodó puhatestű állattal, amelynek házát vörösesbarna csíkok díszítik.
      Felismered a
13.a, 13.b képről?      

14. Az erdő menyasszonyának is nevezik, mivel kora tavasszal, még lombfakadás elÅ‘tt fehér virágba
      öltözik. Termésének szerkezete a szilváéhoz hasonló.  A
14. kép is a kora tavaszi cserjét mutatja.   

15. Nem is gondolnánk, hogy ezt az útszélén kóróként élő növényt valaha mennyire kedvelték a
      takácsok. Egyik fajtájából a
15.a képen látható szerszámot készítették és posztók
      megmunkálásánál használták. Átnőtt levelei az esővizet összegyűjtik, akár több decilitert is
      tárolhatnak, talán ezért nevezik népiesen betyárkulacsnak.
              Az írásban szereplő fajt a
15.b, c fotón láthatod.             

16. Testéhez képest nagy feje, hatalmas, tőrszerű csőre és rövid farka van. Tollazatában a kék,
       narancs és fehér szín a jellemző.  Étrendje főleg kisméretű halakból áll.  A
16. képen láthatod.
                                                                        
17. Ez a hüllő nevével ellentétben viszonylag lassú mozgású. Hullámzó mozgását hajlékony gerince és
      bordaközi izmainak elernyedése és összehúzódása eredményezi.    Figyeld a
17. képet!     

18. Ez az évelő, vadon élő korán virágzó orchideafaj bizony becsapja a poszméheket, mivel illatával
      magához csalogatja őket, de virágaiban nektár csak kevés termelődik.  
                     Fotóját a
18. képen láthatod.        

19. Illatos virágú, egyszikű, évelő növény, virágai a tőkocsányon sorakoznak.  Medvehagyma
      levelének gyűjtésekor különösen figyelni kell, nehogy összetévesszük ennek a növénynek a
      levelével! Élénkpiros színű bogyója is mérgező! Ugye, felismered a
19. a, b, c képről

20. Testéhez képest kicsi fejű ragadozó madár. Táplálékszerzéskor alacsonyan kanyarog a nádas
      felett, majd zsákmányára meglepetésszerűen, villámgyorsan ejti rá magát. Főként gyengébb
      madarakat, madárfiókákat fog, nyár végén egeret, pockot, békát és halat is eszik. Fészkét a
      nádasba rakja, nádszálakból, gyékényből építi. Vonuló, de néha áttelel. Védett.
                                A
20. képről felismerheted.    

Sok hasznos ismeretet szerezhettek a TermészetBÚVÁR újságból. Schmidt Egontól rendszeresen olvashatunk a lapban.
Az alábbi írás a 66. évfolyam 2011/2. számában jelent meg.

A szövegrész figyelmes elolvasása és előzetes ismereteitek alapján
oldjátok meg a rejtvényt!
13_a
13_b
1
2
4
5
3
6a
6b
7
8a
8b
8c
9a
9b
10
11
12
13a
13b
14
15a
15b
15c
16
17
18
20
19a
19b
19c