2020. I. ford.       II. korcsoport       10. feladat
Betűkkel válaszolj!

I.
1. A Földön a sivatagokban a legnagyobb az évi hőingás.  
2. A sivatagok területén termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek is élnek. 
3. A legszűkebb tűrőképességű fajok a sivatagokban élnek.  
4. A sivatagokban a leszálló légáramlások a jellemzők. 

II.
1. Az óriás kaktusz gyökérzete a sivatagokban mélyre hatoló.  
2. Az óriás kaktusz levelei tüskévé módosultak.  
3. Az óriás kaktuszok magassága elérheti az 50 métert.  
4. A kaktuszok pozsgás szára végzi a fotoszintézist.   

III.
1. Életfolyamataink szabályozását az idegrendszer és a hormonrendszer végzi.  
2. Az ingerület nem más, mint az inger hatására bekövetkező anyagcsere-változás. 
3. A belső elválasztású mirigyeknek nincs kivezető csövük.  
4. A hasnyálmirigy kettős elválasztású mirigy.   

IV.
1. A verejtékmirigy belső elválasztású mirigy. 
2. A verejtékmirigy a szőrtüszőből ered.
3. A bőr festéksejtjei UV-sugárzás hatására leállítják a pigment termelést. 
4. A bőr legnagyobb mirigye az emlő.  

V.
1. „A”-vitamin hiányában a bőr erősen elszarusodik, a nyálkahártya kiszárad,
     így könnyebben megfertőződhetünk.   
2. A „B” és „C” vitamin nem képes felhalmozódni a szervezetünkben. 
3. Az „A” vitamint hámvédő vitaminnak is nevezzük.
4. A zsírban oldódó vitaminokat naponta fogyasztanunk kell.  
VI.
1. Csúcsragadozók csak emlősállatok lehetnek. 
2. A mindenevő állatok másodlagos fogyasztók. 
3. A legtöbb gomba termelő szervezet. 
4. A csúcsragadozóknak nincs redős zápfoguk.   

VII.
1. A vesemedencéből közvetlenül a húgycsőbe jut a vizelet. 
2. A szűrlet a húgyhólyagban tárolódik. 
3. A félbevágott vese keresztmetszetén legkívül látjuk a vesetestecskéket. 
4. A szűrlet cukor, sók és bomlástermékek vizes oldata.  

VIII.
1. A lazarostos kötőszövet kitölti a szervek közötti teret, erek is találhatók benne. 
2. A porcszövet sejtjei magányosan állnak.  
3. A harántcsíkolt izomszövet gyors és nagy erejű összehúzódásra képes.
4. A porcszövet sejtjei soknyúlványúak. 

IX.
1. A zsírszövet sejtjei nagyok, gömbölyűek, a sejtmag a sejthártya közelében található. 
2. Az ínszövet legnagyobb részét kötőszöveti rostok alkotják.
3. Egyrétegű hám béleli a hajszálerek falát.
4. A mirigyek kivezető csövét elszarusodó hám alkotja. 

X.
1. Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik. 
2. Kilégzéskor a tüdőben lévő nyomás csökken.
3. A légzési perctérfogat nem más, mint a tüdőben egy perc alatt kicserélődött levegő mennyisége.
4. A hörgőcskék a felső légutak kezdetén találhatók. 

XI.
1. Az egynemű virágtakaró az egyszikűekre jellemző. 
2. A kukoricának lepellevele van.
3. az egyivarú virágokban vagy csak porzó, vagy csak termő található. 
4. Az egylaki növényeken vagy csak porzós, vagy csak termős virág található. 

XII.
1. A pepszin a gyomorban található szénhidrátbontó anyag.
2. A hasnyál az előbélben fejti hatását.
3. A bélnedvet a vastagbél falában lévő mirigyek termelik.
4. Az epét nem az epehólyag termeli. 

XIII.
1. A rendszerezés alapegysége a faj. 
2. A származási kapcsolatban lévő osztályok egy törzset alkotnak. 
3. A legközelebbi rokonságban álló fajok nemzetséget alkotnak
4. A rokon nemzetségek alkotják a családokat. 

XIV.
1. A szájüreg belsejét többrétegű elszarusodó hámszövet alkotja.
2. A csontszövet sejtjei soknyúlványúak, hosszúkás alakúak.
3. A lazarostos kötőszövet sejtjei szorosan egymáshoz illeszkednek, nincs köztük sejtközötti állomány.
4. A nyelv felületén érzékhám található.

XV.
1. A lebontó anyagcsere egyik szakaszához oxigén szükséges.
2. Az építő anyagcsere során fehérjék, zsírok és szénhidrátok képződnek.
3. Minden élőlény folytat anyagcserét.
4. Építő anyagcsere csak nappal zajlik a szervezetünkben.

XVI.
1. A táplálkozási szintek egyedszáma a harmadlagos fogyasztók felé csökken. 
2. Az élőlények életműködésükhöz energiát használnak, és közben hőt termelnek.
3. Az elsődleges fogyasztók növényevő állatok. 
4. A táplálkozási piramis jól szemlélteti az életközösségek táplálkozási kapcsolatait,
    a táplálkozási szintek mennyiségi viszonyait. 

XVII.
1. A kifejlett sarki róka nagyobb testtömegű, mint a sivatagi róka.
2. A sivatagi rókának nagyobb a hőleadása, mint a sarki rókának. 
3. A sarki róka füle, végtagjai és farka kisebb, mint a mérsékelt övi fajtársaiké.
4. Minél kisebb a testrészek hőleadó felülete, annál nagyobb a párologtatásuk. 

XVIII.
1. Az évszakok száma a tajgában kevesebb, mint a mérsékelt övi lombos erdőkben.
2. A trópusi esőerdő függőlegesen tagoltabb, mint a mérsékelt övi lombos erdő.  
3. A trópusi esőerdőben kevesebb faj él, mint a tajgában.
4. A tajgában lassabban zajlanak a lebontó folyamatok, mint a mérsékelt övi lombos erdőben.

XIX.
1. A savas eső a növényeket, elsősorban az erdőket károsítja.
2. A savas eső befolyásolja a talajok kémiai összetételét is.
3. A savas eső rossz hatással van a levelek klorofill tartalmára, így csökken a fotoszintézisük.
4. A savas eső szerencsére csak a nagyüzemek környékén érezteti hatását.

XX.
1. A vírusok csak más gazdaszervezetben képesek szaporodni.
2. A gyermekparalízist gombák okozzák.
3. A pestis terjesztője legtöbbször a patkányokban lévő bolha.
4. Az AIDS képes cseppfertőzéssel terjedni.